Texas Hold'em szabályok /NO LIMIT/
Osztó gomb („dealer button”)
Azt a játékost, akinek a helyét a dealer button („D”) jelöli, az adott játékban osztónak tekintjük, bár igazából a hivatásos krupié osztja a lapokat. A korong minden játék után egy hellyel balra vándorol. Így az asztalnál ül? minden játékos azonos eséllyel kerül az el?nyös utolsó pozícióba.
Az osztás el?tt:
A kiválasztott játékosok (kis vak, nagy vak) megteszik kezd? tétjeiket („blinds”).
Tanulj meg úgy játszani, mint a profik
és keress pénzt a helyes stratégiával! Szerezd meg a PokerStrategy.com
ingyenes 50$ kezdőtőkéjét!
Kezd? tétek („blinds”)
Miután az egyik játékos megkapta az osztó gombot, a következ? két játékost felszólítják (a bemondást csak ez a két játékos hallja), hogy tegyék meg a nagy („big”), illetve kis („small”) kezd? tétjeiket, más néven vaklicitjeiket. A vaklicitek hasonló célt szolgálnak, mint más kártyajátékok kezd? tétjei. Ezekben a játékokban kötelez? téteket elhelyezni a bankban („pot”), ami arra ösztönzi a többi játékost, hogy belépjenek a körbe. Azonban csak két játékosnak kell megtennie a kezd? téteket.
Az els? kezd? tét az úgynevezett kis vak (small blind). Ez a tét általában a játék minimális tétjének a fele, bár néhány játékban az arány némileg eltér?..
Az osztót jelöl? korongtól közvetlenül balra ül? játékosé a kis vak. A kis vaktól közvetlenül balra ül? játékosé a nagy vak (big blind), a játék minimum limitje.
Nyitó osztás (initial deal)
Most, hogy megvan az osztó helye, és megtették a kis és nagy kezd? téteket, elkezd?dhet az osztás. Az els? kártyalapot mindig az osztó gomb mellett balra ül? játékos kapja. A rendszer ezután az asztalnál ül? valamennyi játékosnak az óramutató járásával megegyez? irányban oszt („deal-in”). A játékosok el?ször egy, majd egy második lapot kapnak, mindkett?t színükkel lefelé (zárt lapok). A licitálást a nagy vaktól balra ül? játékos kezdi.
Licitálás a nyitó osztás után
Az els? körben mindig a nagy vaktól balra ül? játékos kezd. Ez a játékos nem passzolhat (check), hanem vagy kiszáll (fold), megadja (call), vagy emeli (raise) a nagy kezd? tétet.
Ezután a játék a többi játékossal folytatódik, akik szintén kiszállhatnak, megadhatják vagy emelhetik a tétet, amíg vissza nem érnek a nagy vakhoz. Ha senki sem emelt, mire a játék visszaér a nagy vakhoz, akkor a nagy kezd? tétet megtett játékos választhat, hogy játékban marad saját vaklicitjének emelése nélkül (check) vagy emel.
Ha minden játékos befejezte a licitálást, akkor a játék a „flop”-pal folytatódik.
Flop:
A játéknak ebben a szakaszában a harmadik, negyedik és ötödik kártyalap kiosztására kerül sor. Ezeket a lapokat nem az egyes játékosok kapják, hanem azokat az osztó színükkel felfelé (nyílt lapok) az asztal közepén felcsapja („flop”).
Miel?tt azonban még a „flop”-ra, a három lap felcsapására kerülne sor, el kell dobni egy kártyalapot. Az osztó színével lefelé eltesz egy kártyát. Ez után az úgynevezett „burn card” után az osztó három kártyalapot helyez színnel felfelé a pókerasztal közepére. Ezeket a kártyalapokat közös lapoknak („community cards”) nevezik, mivel valamennyi játékos rendelkezésére állnak a kombinációjuk kialakításához. Azt a helyet, ahol ezek a kártyalapok az asztalon fekszenek, „board”-nak hívják.
Licitálás a flop után
Amikor a három nyílt lap az asztalon fekszik, minden játékosnak öt lap áll a rendelkezésre kombinációja kialakításához: a nyitó osztásban kapott két kártyalap („hole cards”) és a három közös kártyalap, amelyet minden játékos felhasználhat. Hogy ki következik, azt a következ? szabály határozza meg:
A kezd? kör után a játék hátralév? részében mindig az osztó gomb mellett balra ül? játékos kezd. Ha az osztó gombbal jelölt játékos kiszáll a játékból, a gomb továbbra is a helyén marad, így a játék alatt a pozíciók változatlanok.
A következ? játékos passzolhat, vagy megteheti a tétjét. Amint az egyik játékos a tét megtételét választja, a többi játékos abban a körben már nem passzolhat, hanem vagy kiszáll, vagy megadja, vagy pedig a emeli a tétet, minimum a nagy vakkal, maximum az összes tétjével (All in) .
Turn:
A „turn” a negyedik lap, amelyet az asztalra tesznek, és a hatodik, amely a játékosok rendelkezésére áll. Egyes játékosok ezt a kártyalapot „negyedik utcának” („fourth street”) is nevezik. Ennek a harmadik körnek a leggyakoribb megjelölése azonban a „turn”. Mint mindig, a krupié el?ször eldob egy kártyát, és ezután a floptól jobbra felcsap egy kártyalapot színével felfelé a boardra.
Licitálás a turn után:
Ezen a ponton a játékosok felhasználhatják az asztalon lév? négy kártyalapot, és két színnel lefelé kiosztott kártyalapjukat. A rendszer ezután közli, hogy ki következik. Ez mindig az, aki a még aktív játékosok közül balra a legközelebb ül az osztó gombhoz.
River:
A krupié felcsapja az ötödik és utolsó kártyát a boardra.
A flopból river lesz.
Licitálás a river után:
Ekkor a boardon öt nyílt kártyalap található, és a játékosoknak két zárt lap van a kezükben. Megint az a játékos kezd, aki a még aktív játékosok közül balra a legközelebb ül az osztó gombhoz. Ha ezt követ?en minden játékos passzolt, megadta vagy emelte a tétet, vagy kiszállt, megkezd?dik a lapok bemutatása („showdown”).
Kinek kell els?ként bemutatni a lapjait?
Hogy melyik játékosnak kell el?ször bemutatni a lapjait, azt az dönti el, hogy ki tette be el?ször a tétet, illetve hogy utoljára ki tett, emelt vagy újra emelt. Ez egyszer?en azt jelenti, hogy annak kell a lapjait els?ként bemutatni, aki az utolsó licitálásnál (river) az utolsó lépést tette.
Mi történik akkor, ha egy játékos automatikusan nyer?
A nyertesnek nem kell bemutatnia a lapjait, ha a tétjét senki sem tartotta.
Egy játékosnak be kell mutatnia a lapjait, ha a river után az utolsó körben megadta a tétet.
Egy játékosnak akkor, és csak akkor nem kell bemutatnia a lapjait, ha nem ? tette az utolsó lépést. Ha egy játékos megadja a tétet és észreveszi, hogy már nem nyerhet, akkor bedobhatja a lapjait. Azok a játékosok, akik kíváncsiak a bedobott lapokra, áttekintést kérhetnek a játszott lapokról.
Ki nyer?
Versenyünkön ugyanaz érvényes, mint bárhol másutt: „a kártyák magukért beszélnek”. Ez azt jelenti, hogy krupié határozza meg a legjobb kezet a boardon található öt (5) közös kártyalap és a játékosok kezében lév? két (2) zárt kártyalap (hole cards) figyelembevételével. A nyertest a kezeknek a pókerben egyetemesen elfogadott rangsora határozza meg.
Mit jelent az, hogy „all-in”? (azon kívül, hogy Korda Gyuri kiabál ;)
Az "all-in"-nek két változata létezik: Ha ekkor már csak egy másik játékos van játékban, akkor a licitálás az adott körre befejeződött, és a rendszer gyorsan és automatikusan leosztja a fennmaradó kártyalapokat. Ha három vagy több játékos van játékban, amikor közülük valakinek minden pénze elfogy és mindent betesz (all-in), akkor egy mellékbankot ("side pot") nyitnak, és az ebben lévő tétekért csak azok a játékosok játszhatnak tovább, akiknek még van pénzük.
Azokban a játékokban, ahol háromnál több játékos játszik, lehetőség van arra is, hogy egynél több mellékbankot hozzanak létre, ha több játékosnak különböző időpontokban elfogy a pénze. Ha valaki befizetett egy mellékbankba, akkor azt még akkor is megnyerheti, ha a főbankért folyó játékban nem tudja legyőzni az all-in játékost.
A torna folyamán lehetőség van egyszeri rebuy-ra és egy egyszeri add on-ra. Rebuyra az első két óra során, a nagyszünetig van lehetőség. Ha a játékos elveszti a zsetonjait vagy újra befizeti a nevezési díjat vagy kiesik a versenyből. Az add on-ra csak a nagyszünetben van lehetőség. Csak annak a játékosnak van lehetősége add on-ra, akinek a nagyszünet előtti utolsó leosztásban volt még zsetonja. Az add on összege megegyezik a nevezési díjjal, csak ebben az esetben kétszer annyi pontértéket kap a játékos. Minden játékosnak jár az add on lehetősége (persze ha még játékban van ), függetlenül attól, hogy már kihasználta a rebuy-t vagy nem. A verseny további szakaszaiban ezek az opciók már nem lehetségesek.
Figyelem: egy játszma közepén akkor sincs lehetőség a rebuying-ra, ha ezt az opciót még nem használta fel. Ha pénze fogyóban van, akkor azt javasoljuk, hogy még a következő kör megkezdése előtt tegye meg.
